A Lélekolvasó naplója – 2026. április 26.
Ma van Édesapám születésnapja. Ha Apu, akkor Balatonfenyves. Az illatok elsődlegesen mindig Ő rá emlékeztetnek. Minden helynek, minden élőlénynek van egy sajátos máshoz nem hasonlítható rezgés mintája. A feromonok olyan kémiai anyagok, amelyeket az élőlények bocsátanak ki a testükből a környezetükbe, hogy a fajtársaik viselkedését tudat alatt befolyásolják. Ezek nem a klasszikus értelemben vett illatanyagok, […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. április 25.
A tavasz kétségtelen egyik legcsodálatosabb tüneménye, a hasító kék égbolt alatt hullámzó repcetábla. Már távolról is szemgyönyörködtető, de amikor közelébe érünk felébred a vágy, milyen jó lenne belefutni, belefeküdni. A szervezet harmonizálásának kiváló módja az ős arkánumokhoz rendelt színekkel történő rezonálás. A sárga szín a buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe. […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. április 24.
„Széllel bélelt, szelek szárnyán, suhannak a gondolatok. Tépnek, űznek meg nem állnak, sorsot fonnak; vágyat szítnak. Árjukban eltemetnek, míg fel nem sír örök lelked. Mely szelet vet és vihart arat. Újra pirkad hajnal hasad.” A szél rendkívüli transzformáló erővel bír. A legerőteljesebb testünket, lelkünket, pszichénket érintő külső környezeti hatás. A Tibeti Medicinában alaptétel, hogy mint […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. április 23.
Mit is jelent a bennünk élő Tavasz? Melyikünk ne játszott volna gyermekként Magyar Kártyával 21-et? Lapra lapot húzni, mint az életben. Ebben a pakliban az Ászok a Négy Évszakot hívták meg szimbólumként. A Tavasz Ászán a Piros Szív keretezésében egy csodálatos női alak, kalapban ült egy mezőn. Úgy tanultuk a Piros Ász Mindent Visz. A […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. április 22.
„Lobogva lángoló, kegyes hője a Napnak; Életet adó, pajkosan lobogó. Izzó hőd, éget és elhamvaszt, felfal végül átalakít. Hamud, mint puha szőnyeg, néma tanúja izzó gőgödnek. Én nap mint nap élesztelek, veled fekszem és ébredek. Mert ősiséged maga az emlékezet.” Kisgyermekként nagyon fázós voltam. A családi villaházban cserépkályhák adták a meleget. Melyeket brikettel és fával […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. április 21.
„Belezuhanunk a kozmosz tágasságából az anyaméhbe. Majd szorító forróságából kitörünk a fénybe. Felsírunk. Növekszünk, küzdünk és elhalkulunk. Majd kileheljünk a lelkünket. Felvillanásnyi utazás az életünk. Majd tovább megyünk. Úgy éljünk, hogy ne kelljen semmit sem megbánnunk. Mert az élet maga a remény.” Gyermekkorom óta izgatottan várom és nézem a hullócsillagokat. Éppen most figyelhető meg a […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. április 20.
„Boldogok a festők, mert ők nem lesznek magányosak. Fény és szín, béke és remény kíséri őket a végső pillanatokig, de legalábbis a nap végéig.” Winston Churchill Ma alkotói napra virradtam. Extatikus érzés kerített hatalmába, hogy nedves szivaccsal átsimíthassam a festő papírt. Ahogyan, Edittől a mesteremtől tanultam leültem az üres fehérséggel szemben. Megadva a tiszteletet a […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. április 19.
A füst misztikus. A kínai medicina szerint az öt elem játéka, ezért olyan nehéz leszokni a dohányzásról. Közmondásaink beszédesek. Szépre száll a füst; bolond, aki állja. Ahol füst van, ott tűz is van. Egy füst alatt. Kétségtelen e légnemű anyag megtisztít, felszabadít; misztikus. Ősi és transzcendens. Kiemel a megszokottból. Olyan, mint a láthatatlanná tevő köpeny. […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. április 18.
Egészen kicsi koromban kaptam az apai nagyapámtól két pici sündisznót. Mivel akkor a kedvenc olvasmányom a Két Lotti volt, Lottinak és Lujzinak neveztem el őket. Puha volt a tüskéjük; rendkívüli érzés volt őket megsimogatni. Úgy hiszem a férfi borosta iránti rajongásomhoz, ennek az érintésnek komoly köze van. Ahogyan, ahhoz is, hogy a kérges felszín alatt […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. április 17.
Why Should I Cry For You? Miért kellene sírnom Érted? Ez a kedvenc Sting dalom címe. A veszteségről szó, melyet édesapja halálának alkalmából énekelt fel 1991-ben. A dal az érzelmek őszinteségét és a valóságot kutatja egy szakítás vagy veszteség után. A metaforák a kilátástalanságot és a folyamatos fájdalmat írják le („Mountains of endless falling”). Amikor […]