A Lélekolvasó naplója – 2026. szeptember 30.
Őszi rizses hús, ahogy én készítem – Zimankós hajnalt langy meleg nap követ. A könnyű de laktató étel ilyenkor csodálatos. A hőlégkeveréses sütő adomány, nem beszélve egy vasmagos serpenyőről. Melynek alját gondosan kikenem sertészsírral. Majd ráfektetem a szalonna csíkokat. Ezt követi 6 szelet vékony mustáros, sós-borsos tarja. Melyet lefedek 25 dkg szeletelt csiperkével és 2 […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. szeptember 14.
A piac – Hajnalodik. Igen hűvös a mai reggel és a kakasként funkcionáló ébresztő kérlelhetetlenül zizeg. Tudva, hogy az árusok hajnal négykor kelnek, kicsit pironkodom. Hat óra van éppen dereng a fény. A pirkadat csendjében megmártózni csodálatos. Már várom a találkozást, arcokkal emberekkel. Vágyom megérinteni a portékát, mások által gondoskodóan óvott növényt és állatot. Soha […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. szeptember 08.
A kockás terítő az idők folyamán a gondoskodó vidéki vendéglátás szimbólumává vált. Egy mintázat, egy anyagstruktúra, amivel, ha megterítenek jobban esik az étel. Jókedvet csinál baráti beszélgetésekhez, meghitt árnyas fák alatti étkekhez és italokhoz. Lehet kék, piros, zöld fehérrel elegyítve. Illő háttérként viselkedik. Egyaránt megfér rajta a zsíros kenyér és a fröccs, a parti lángos […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. április 9.
ÉTELED AZ ÉLETED Minden ember más. Engem úgy neveltek, hogy nagyon fontos a reggeli. Üres gyomorral nem indulhattam el otthonról. Voltak gyermekkori kedvenceim. Maci kávé, otthon sütött kalács vagy briós vajjal. Earl Grey tea mézzel és citrommal, sült csirkemájas pirítós. Hónap végén a hűtő sokszor üres volt. Olyankor zsírban sült; köménymagos bundáskenyeret kaptunk, mely bármelyik […]