A Lélekolvasó naplója – 2026. augusztus 4.
Végtelen nyolcas – Magyar tengerünket népes kagyló populáció népesíti be. Jellemzően Vándorkagyló és Kvagga fajok, melyek apró méretűek, de hatalmas tömegben élnek a köves partokon. Óránként akár 2 deciliter vizet is átszűrnek, így tisztítják a Balaton vizét. Fogyasztásuk tilos. Most az aszályos idő okozta alacsony vízállás következtében rengeteg pusztul el. Reggeli homokfövenyen tett sétáim alkalmával […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. augusztus 3.
Rozmaring – „Hej, rozmaring, rozmaring, Leszakadt rólam az ing, Van már nékem kedvesem, Ki megvarrja az ingem. „ Vitathatatlanul kedvenc növényeim egyike. Ezüstös zöld, húsos levelű csodálatos fűszer és gyógynövény. Rendszeres fogyasztása javíthatja a memóriát, a koncentrációt és a hangulatot, valamint támogathatja a mentális egészséget. Antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásai révén védheti a szívet, az érrendszert, […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. augusztus 2.
Denevérek – Fülledtség, meleg és suhogás. A nyári estéken megjelenő kedvenc bőregérkéim éppen táncolnak a Teliholdas éjszakán. Amikor én még kislány voltam Nagypapám borpincéjében gyakran akadtak a hajamba. A nyári forróságban az ott lehűtött szódavíz, dinnye vagy a gondosan szőlőlevelekre fektetett füge maga volt a Mennyország. A boros hordók illata, a döngölt föld és a […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. augusztus 1.
„Számtalan gondolat és érzés kavarog szüntelen. Emlékek fátyla emelkedik, élménnyel szintézisbe forr. A derű elhalványodik, a jókedv megfakul. A vénség perceiben fáj a lét. Mar, mint szeghegye a lelketlen fakírt. Elmenekülni a tanítás elől nem lehet. Hazugság nem szül való életet. Gondtalanság léha léte. Úsznak az évek a semmiségbe. Lenyomatod, mint a por. Égbe száll […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. július 31.
„A szem a lélek tükre, és visszatükröz mindent, ami rejtve van. De a belülről fakadó ragyogáson kívül más szerepe is van a szemnek: kifelé is tükörként működik. Azt is visszatükrözi, aki belenéz.” Paulo Coelho Nyelvükben a szem szó, számos kifejezésünk szógyöke. Szemtelen, szemérmetlen, szemez. Vagy éppen szemfényvesztés, szemrehányás. Szemmel tarthatunk valakit, szemet vethetünk valamire és […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. július 30.
SZAVAK EREJÉRŐL – A misztikus az, ami ezen kívül van: Én, Isten, az erkölcs, a vallás, a művészet; erről Wittgenstein a Tractatus befejező mondatában ezt írja: „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.” A szavak, ahogyan Ludvig Wittgenstein osztrák filozófus is jelezte, csak korlátozott mértékben képesek, a láthatatlannal való tapasztalat esetében képtelenek érzéseink pontos kifejezésére. […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. július 29.
Kiállítás Drága Mami! Minap tört fel emlékeimből az a történet, amikor a vízivárosi galériában rendezett kiállításodon beleszerettem egy lovas képbe. Amely a lemenő nap fényében vágtató ménest ábrázolt. A festmény hatalmas volt, el sem fért volna a nappalink falán. Csak álltam előtte, földbe gyökerezett a lábam. Úgy hét éves lehettem. A művész úr kedvesen megsimogatta […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. július 28.
Vers mindenkinek „El innen messze. Ki tudja merre. Ha van útja, az ember szakadatlan rója. Mint végtelen pusztát a csorda. Kanásza az Égboltja. Lépésről-lépésre. Sokszor céltalan tűnődve. Visz minket a láthatatlan erő Időtlenségbe.”
A Lélekolvasó naplója – 2026. július 27.
Vers mindenkinek „Mi az Ára? Mindennek van Ára. Ami nem lett Megáldva. Árral szemben árva ember. Térdel kisírt üvegszemmel. Gyűjt és fizet. Eget-s vizet. Nem adj át Önmagát. Elherdálva jósorsát.”
A Lélekolvasó naplója – 2026. július 26.
Én és a kutyám – Amióta emlékezem, kutyát kértem minden karácsonyra. A karácsonyfa előtt mindig dobogó szívvel álltam hátha most… Kaptam is szép számmal élettelen, kitömött szőrgombócokat. Kis pulit, fehér kuvaszt és számtalan fajta nélküli bolyhost. A szüleim nem igazán rajongtak a zajos, csaholó és nyálas házi kedvencekért, akiket élő baktérium tenyészetként definiáltak. Meg nyűgként, […]