A Lélekolvasó naplója – 2026. július 28.

Vers mindenkinek

„El innen messze.

Ki tudja merre.

Ha van útja,

az ember szakadatlan rója.

Mint végtelen pusztát a csorda.

Kanásza az Égboltja.

Lépésről-lépésre.

Sokszor céltalan tűnődve.

Visz minket a láthatatlan erő Időtlenségbe.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legújabb cikkek