A Lélekolvasó naplója – 2026. július 20.

Balaton átúszás – Az idei évben elmaradt a Pannon tenger sokak által szeretett átúszása, valamint suppal történő át-húzása. Évente, mintegy tízezer ember nevez és teljesíti a távot. Nemes erőpróba. Harc önmagunkkal és az elemekkel.

Számomra tökéletes szimbóluma a mindennapi életnek. Ahol sohasem tudjuk előre, hány találkozást rejt és kikkel a pillanat. Egyedül saját felkészültségünkben; lelki erőnkben bízva érhetjük el a túlpartot. Minden versenyben az Önlegyőzés a legcsodálatosabb érem. Erőbeosztással és nyugodt légzéssel részévé válunk a mesebeli hullámtérnek. Ismeretlenekkel társulunk percekre akár órákra.

Mintha egy óriási, rituális fürdőt vennénk honfitársainkkal. Megtapasztaljuk a támogató szeretet erejét, az óvó tekinteteket, amelyeket olykor könnyelműen elfeledünk. A zsúfolt autópályához hasonló közeget átjárja a bajtársiasság a gyermeki játékosság. Karcsapásaink, szívdobogásunk ütemére suhanunk a kék árnyalatiban.

Amikor visszanézünk, a távoli múlt már csak dekadencia. A még nem érzékelhető túloldal elérhetetlenként feszít. Aki elmereng a két végponton, kiesik a jelen csodájából. Ütemet veszít, félelmei által. A távolság velünk van. Az Akarat és Isten bennünk.

Akkor ki ellenünk?