A Lélekolvasó naplója – 2026. október 7.

Mindenki fontos… – Tudjátok tőlem elvárják, hogy Mindig Mindenki esetére akár húsz év múltán tű pontosan emlékezzek. Ne hibázzak, és egyetlen sms-re név nélkül azonnal válaszoljak. Mindig álljak rendelkezésre adott esetben vasárnap este is.

Folyamatosan kifogástalanul nézzek ki, a médiában szépen választékosan beszéljek. Ne hibázzak. Sok barátom orvosként ugyanezzel szembesül. Ments meg most. Mintha mi nem lennénk hús és vér létező egzisztenciális kihívásokkal küzdő lények. Igen, a mi szívünk is képes fájni, elfáradni. Mi is vagyunk hitvesek, szülők, testvérek és barátok. És igen nem szeretnénk top modellként pózolni, csak sportolni önmagunk örömére. Én például ötven évesen annyi kiló vagyok mint 18 évesen és ennek örülök. Jógázom és edzek, nem eszem édességet és igen szigorú napirend szerint élek.

Számomra az összes hozzám forduló lélek szentség.

A kéretlen lebecsmérlő kritikák ismeretlenektől bántóak, de el nem érnek. Mert csak az ÉRDEMTELENEK képesek KÁRT OKOZNI. Mert létezik olyan, hogy valakinek más bántása okoz Örömet. Ez filozófiai tény. Együtt kell vele létezni. A sértés is fontos, mert Mindenki releváns. Tükör a fejlődés érdekében. Ezért köszönöm a visszajelzéseket és a kritikát. Mert Mindenki fontos…

Egy válasz

  1. Szia Emőke!
    Az őszi hangulat és a tömör megfogalmazásod „Mindenki fontos”-ságáról Szilágyi Domokos gondolatait juttatta eszembe.
    „…felelős vagy minden emberért, aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel, amit magadba zártál és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg…
    Most eredj és élj, mert a világ a tiéd.”
    Szeretettel: Ildi

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük