A Lélekolvasó naplója – 2026. szeptember 16.

Hogyan indul egy terápiás nap? – A hajnali természetben tett séta, és jógát követően elmerengek. A reggelimet igyekszem választékosan és egyszerűen megtervezni. Csak olyan élelmiszereket fogyasztok, amelyek energiával töltenek fel.

Nyáron citromos víz és szóda, ősszel és télen Earl Grey tea. Hol magyarosan citrommal, hol angolosan tejszínnel. Ha nagyon hideg van kardamommal és rózsaborssal gazdagítva. Gondosan átnézem mely lelkekkel lesz aznap találkozóm. Belepillantok az anamnézis lapokba, és csak szemlélem, amit az előző alkalom során megélt a kliens. Nem minősítem, leválasztom róla az érzelmeket. A teret gondosan megtisztítom, és belehelyezem a teremtés áldásos arany színű fényébe.

A mentori lét nem egy felvett pozíció. Élethivatás.

Amelyet mélyről hozunk, egyfajta ihletett kegyként. Rengeteg körültekintést, tárgyilagosságot igényel az empátia mellett. Gondosságot és türelmet kérdések és szenvedések kereszttüzében. Életfogytig tartó kíváncsiság és tanulás jellemzi. Véghez vitele hit nélkül reménytelen. A sarlatánság titulusával megbélyegezve minden korban nehéz és kritikus a komplementer szemléletű, nem konzervatív segítségnyújtás. Mert ami nem mérhető az tudománytalan.

2 Responses

  1. Szia Emőke!
    Egyre többen érezzük úgy, hogy a konvencionális gyógyítás mellett életünk minőségének javításához, tudatos átalakításához nagy szükség van külső segítségre. Köszönöm, hogy mentori tevékenységed által kapcsolatba kerülhettem újra önmagammal.
    Köszönöm: Ildi

  2. Szia Emőke
    Mindig izgatott várakozás előzi meg amikor megyek hozzád.
    A fent leirtakat érzem amikor a terápiára érkezem.
    Mint kliens en vagyok a fókuszban, egy régebbi elejtett félmondat jelentőségteljessé válik..
    ilyenkor néha megszeppenek a figyelem érzése miatt de mindig biztonsagban érzem magam🙂
    Amikor hazafelé tartok mindig lassabbra veszem a tempót. Elmerengek útközben, dolgozik bennem aminek kelll de egy idő után nem is magamat elemzem hanem azt ami belőled árad.
    Próbàlom megfejteni,hogy hogyan lehet ennyire mélyre belelátni a lélekbe,testbe.
    Aztán ráeszmélek,hogy nem kell nekem mindent érteni -nagy hibám ez, hogy mindent érteni akartam- ,
    elengedem az elemzést és hálával,boldogan gurulok tovább haza..
    Menetrendszrerű boldog út.
    Köszönöm!🙏
    Bea

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük