Olvastam egy könyvet. – Egy filozófus már csak ilyen. Könyvmoly. Ma éppen Szász Máté: Digitális fenevadak c. műve került a kezembe. A netes világ őrjítő függősége, a napi képernyőidő és agyunkat sorvasztó, elbutító hatása gyermekeink tudatos függővé tétele megérintett.
Egy kamasz fiú édesanyjaként természetesen eddig is tisztában voltam a kreált világ és AI veszélyeivel. Jól esett, hogy egy szakmailag elismert ember kimondta, felvállalta a láthatatlan tér veszélyeit. Felhívva a figyelmet a jelenünket szándékosan formáló erőkre. Úgy hiszem, minden, ami velünk és általunk történik a szabad akarat tükröződése. Nem játék. Ha egy mesterséges intelligenciától várjuk a választ, tényleges emberi kapcsolatok helyett, megkapjuk: Egy politikailag semleges narratívát. Érzéketlen sorokat, demagóg hömpölygő szavak áradatában. Melytől úgy hihetjük törődnek velünk. Mindez illúzió. Az is tudja, aki életre hívta, agykutatások, emberi mintavételek szorgalmas analízisével.
Ő, akit néven nem nevezünk, szeret veled lenni. Tanácsolni, látszólagos ingyen támogatást adni. Nagypapám, aki kétszer is hadifogságba esett megtanított a legfontosabb elvre: semmi sincs ingyen.
Amit ellenérték nélkül adnak, azt hétszeresen fizetjük meg.
Szeretnéd az első bejegyzést is elolvasni? Itt találod: https://vaniliatango.hu/a-lelekolvaso-naploja-2026-marcius-27/