A Lélekolvasó naplója – 2026. április 28.
Ma igazi örömnapban volt részem. Hévíz csodálatos kénköves fürdőjében lebeghettem. A vízből a testemre rakodó buborékok szúrós áramlatával sodródhattam. A gőz kiszívott, a szauna átégetett. A medencébe lerótt hosszokban megifjodtam. Áldott kezek masszírozták a megfáradt lelkem testi csomóit. Badacsony kikötőjében felzengtek a dallamok; a hinta repített. A kócsag a nádasban vadászott; a nap lenyugvó sugarai […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. április 24.
„Széllel bélelt, szelek szárnyán, suhannak a gondolatok. Tépnek, űznek meg nem állnak, sorsot fonnak; vágyat szítnak. Árjukban eltemetnek, míg fel nem sír örök lelked. Mely szelet vet és vihart arat. Újra pirkad hajnal hasad.” A szél rendkívüli transzformáló erővel bír. A legerőteljesebb testünket, lelkünket, pszichénket érintő külső környezeti hatás. A Tibeti Medicinában alaptétel, hogy mint […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. április 23.
Mit is jelent a bennünk élő Tavasz? Melyikünk ne játszott volna gyermekként Magyar Kártyával 21-et? Lapra lapot húzni, mint az életben. Ebben a pakliban az Ászok a Négy Évszakot hívták meg szimbólumként. A Tavasz Ászán a Piros Szív keretezésében egy csodálatos női alak, kalapban ült egy mezőn. Úgy tanultuk a Piros Ász Mindent Visz. A […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. április 13.
A tulipánok színpompás mezőjének hullámzása lélekdonor. Nincs olyan korosztály, akit ne vidítana felhőtlen jókedvre. Egy öreg hölgy, meghatódottan ült a padon. Könnyezett. Jól láttam, amint lelkében és elméjében az egész élete lefutott Csákvár virágos dombocskáján. Kiáradása, szirombontogatása. Virulása; majd pedig a visszavonulása a magság állapotába. Megtörten szorongatta a pici kosárkát és a metszőollót. Kiemelkedett a […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. április 6.
7411 a csodavíz mítosza, illat amely emlékeztet Kislányként nagyon szerettem Édesanyámmal tojást festeni. Kiszúrni; kifújni majd drótra fűzve parafa dugókkal festékbe mártani. Vékony ecsettel; temperafestékkel kidíszíteni, majd felaggatni a barka ágakra. A főtt és festetteket szalonna héjával felfényezni. A „ki volt előbb, a tyúk vagy a tojás” kérdésre meggyőző választ már ekkor sem kaptam. Ugyanakkor […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. április 1.
„Nevess és légy hazug ezen a jeles napon, mert ezen zabolázatlan ösztönt ünnepli az egész világ. A bohóc arca néha fájdalmasabb, mint a tragikáé. Nevess, mint az etruszk bajkeverő, Phersus. Mert a kacaj, jókedv a Világ minden rettenetével szemben biztosítja az egyensúlyt.” A 8000 fős agyaghadsereg egy csodálatos kínai fenomén hadvezér; császár alkotása, aki a […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. március 30.
Tavaszi vihar fújj el kérlek, mint trombitás az indulót. Repíts a magasba, hogy szárnyaimat kiterjeszthessem. Érezzem a sosem volt szabadság ízét, a világban örökösen feszít.” A tavaszi eső áztatja a megégett földet, a megmetszett fák és bokrok rügybe borultak az éltető cseppektől. A szél továbbra is tombol, akárcsak a politika illúziójától felheccelt tömeg. Letépett ágak, […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. március 29.
„Fekete fellegek titokzatos fátylában rejtőző Isteni Étosz, a Hang Maga. Te zengsz a bérceken mikor felemelkedve hevíted sejtjeim. Forróságod maga az izzó háború, melynek tüze elborítja az elvakult tudatlanságban tévelygő emberek elméjét. S mi nem tehetünk mást, mint megőrizzük magunkban Örök Fényedet.” A vihar tovább tombol és a jeges szelet sötéthajnal koronázza az óraátállítás kapcsán. […]