Amikor a levegő szárnyas angyalai adnak koncertet az mindig mennyei. Ezernyi fel és alhang találkozik a tér-idő pillanatban. Varázslatos szimfóniája a természetnek. A lombok susogása az éjszaki égbolt fényei alatt.
Olyan díszlet melyet a színház sosem képes megalkotni. A Nap lenyugszik a Hold ragyog, tanúi a csillagok. Elhangzik a Kis Éji Zene. Talán Mozartot is ez a remegő, rövidke percekben mérhető idő intervallum ihlette. Nem tudhatom. De tény, hogy napnyugtakor az örökzöld fenyőfa tetején karmesterként megjelenik a fekete rigó. Piciny fejét meghajtja, aztán torkából a mesterdallam árad a végtelenbe. Hangosan és tisztán.
A kertem élőlényei, legyenek növények, állatok méltósággal és tisztelettel hallgatják. Tanúságot adva a teremtésről. Hiszen világunk az Ige által teremtetett. Mely testté és anyaggá lett. A zene a legcsodálatosabb gyógyító erő, frekvencia mely egyidős a Teremtéssel. Megfigyelni a csendet és aztán elmerülni egy dallamban az maga a létélmény. Szánj egy kis időt a Benned élő ősi zene feltárására. Kiérzékenyítésére. Füleid alkalmasak meghallani a növények és állatok által kibocsátott hangokat. Ehhez azonban meg kell szüntetni, minden háttérzajt. A valódi Létezés a csendességünkben megszülető természet alkotta dallamban tárul fel…