A piac – Hajnalodik. Igen hűvös a mai reggel és a kakasként funkcionáló ébresztő kérlelhetetlenül zizeg. Tudva, hogy az árusok hajnal négykor kelnek, kicsit pironkodom. Hat óra van éppen dereng a fény. A pirkadat csendjében megmártózni csodálatos. Már várom a találkozást, arcokkal emberekkel.
Vágyom megérinteni a portékát, mások által gondoskodóan óvott növényt és állatot. Soha nincs előzetes koncepció. Süni, anyai nagymamám imádott a Fény utcai piacon kavarogni. Ő tanította a beszélgetés, a körültekintő válogatás tudományát. Megérinteni, megszimatolni és végül behelyezni az ikonikus fonott kosárba. Tematikusan. Mámorító az indián nyár színeinek kavalkádja.
Mély lila, kék szőlő. Harmatos bazsalikom. Halovány rózsaszín csirkecomb. Piruló töpörtyű, harsány lila hagyma. A menüt mindig a kínálat diktálja. A paradicsompaprika veresen izzik, a lucullus keménysége tiszteletre int. A Balaton rózsája krumpli püréért kiált. Elvesztem. Úgy érzem ideje hálát adni az aszályos nyár végén jelenlévő bőségért.
Mindig szánj időt a keresésre.
Amely a véredben van. Részed. Nem a félkész mikrohullámúban elkészítendő árucikkben, hanem az Élelmiszerben. Fontos a hely, és az érzés. Mert Életből Életet készítesz. Ezt sosem szabad elfeledni. Mint, ahogyan azt sem, hogy 1-1 falatot mindig ajánlj fel a Teremtőnek, Föld Anyának. Mert Ő Nélküle semmi sem létezik. A régiek, hitük szerint mindent falat kenyérből 1-1 pogácsányit a tűzbe dobtak felajánlásként. A termőföldet tehéntejjel locsolták A Leány Istennő tiszteletére, előre megáldva a földet, kérve a bő termést. A tekintetek járnak a fejemben. Mosolyok, ölelések.
Újra megerősödik bennem annak a hite, hogy a BÉKE, BŐSÉG állapota megfizethetetlen.
Szeretnéd az első bejegyzést is elolvasni? Itt találod: https://vaniliatango.hu/a-lelekolvaso-naploja-2026-marcius-27/