A Lélekolvasó naplója – 2026. július 17.

Dupla szivárvány

„Pihegve remeg Földanya öle,

Égi áldás ömlik, óriás cseppekbe.

Felcsap a pára gőze, sóhajtva lihegve kavarog a szélbe.

Szivárvány hídja, mint lét Horizontja.

Színpompás harmóniát ontja. 

Kívánságod-e pillanata, szerencséd záloga.

Emeld tekinteted-e tüneményre.

Reményt sose veszítsd a derűre, s a szépre.

Ki egyszer látta, sosem feledte.

Mert szívébe vetült Isten Végtelenje.

Napjaid mindig fesd színesre.

Emlékezvén a Kegyelemre.

Mely egyetlen szent erő röpke életedbe.”