A Lélekolvasó naplója – 2026. június 5.
AMIKOR LEOLD AZ AGY – Vannak olyan napok amikor mindannyian telítődünk kihívásokkal, ingerekkel. Sokszor úgy érezzük megfojtanak a feladatok. Néha egyszerűen úgy érezzük Elfogytunk. Nincs erőnk gondolkozni. Legszívesebben egy lakatlan szigetre utaznánk, elbújnánk a Világ elől. Ez azonban csak a Sztárok kiváltsága. Van egy kedvenc gyermekkori Bábfigurám Hakapeszi. Aki, Ha kap eszi. Ma eszméltem rá, […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. június 4.
FELHŐJÁTÉK Tudományos értelemben a „felhő” (cloud) szót két fő értelemben használjuk: a hétköznapi meteorológiában, valamint a modern informatikában. Meteorológia: A légkörben lebegő apró vízcseppek és jégkristályok halmaza, amelyek a lehűlő levegő páratartalmának kicsapódásával jönnek létre. Informatika: Egy hatalmas, online tárhely és számítási hálózat (Cloud Computing). Ahelyett, hogy saját számítógépeden tárolnád az adataid vagy futtatnád a […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. június 3.
AMIKOR ELAKAD A SZÓ – Néha lefagyunk és úgy érezzük minden szó, mint jeges víz ömlik ránk. Akkor ott állunk, dideregve. Máskor egyetlen hangsúllyal mázsás súlyokat helyeznek ránk. Van amikor egy nézés, egy hanghordozás is a mélypontra képes juttatni minket. Olykor a hallgatással büntetnek. Némasággal vagy éppen a könnyek kárhozatával. Most, mindenki megteheti és képes […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. június 2.
ESŐCSEPPEK VARÁZSA – Az eső lelkünkben maga a megtisztulás. A sír szó egyszerre jelenti a helyet, ahol szeretteink teste nyugszik, valamint a könnyek záporát. Az örömből születetteket szűkebben méri a sors. A fájdalom, önvád és harag; a gyász gyakran fakasztja lelkünk tükrének folyóit. Néha komoly színészi teljesítmény terméke, mellyel kegyetlen módon manipuláljuk környezetünket. A túlzásba […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. június 1.
SOHA NEM MOND HOGY SOHA – Ma egy mocsári teknős látogatott el hozzám. Egész kinézete, viselkedése az Ősi civilizációk lenyomata. Békés, nesztelen és különleges. Szemében ott ragyog a Nap és a Hold. Páncélja maga a Világegyetem. Léte a nyugalom. Számára a Soha nem létezik. Lassan, megfontoltan életterve, ösztönei szerint halad. A természet elhívása szerint. Álmélkodom […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. május 31.
SEMMIT TEVÉS – Van úgy, hogy a gondok és feszültségek agyonnyomnak minket. Álom állapotunkban, tovább dolgozunk a problémáink lehetséges megoldásán. A lógás, semmittevés egyértelműen elítélt időtöltésnek minősül. Pedig talán a Semmi megélése a legnehezebb. Kiüresedni, átadni magunkat a felsőbb erőknek. Időtlenül megpihenni. Ahhoz, hogy ezt képesek legyünk átélni, le kell bontanunk magunkban a hamis hasznosság […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. május 30.
Úgy tanuljuk, hogy az életünknek vannak sorsdöntő pillanatai. Ezek legyakrabban jeles eseményekhez, születéshez; szerelmekhez vagy éppen a gyászhoz kötődnek. Meghatóak, élesen pengeként marnak belénk. Jellemünket formáló, sorsunkat alakító momentumok. Kiemeljük őket, miközben minden egyes perc a jelenlétben egyformán értékes. Mert minden létezővel való találkozás egy öntőforma. A szabad akarat alapján lehetőségünk van átélni, vagy éppen […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. május 29.
VÉGSZÓ – A végszó egy többfunkciós kifejezés, amelynek jelentése a kontextustól függően változik. Általános, értelemben: Egy beszélgetés, vita vagy előadás lezárása. Jelenthet összegzést, utolsó megjegyzést vagy zárszót. Olyan döntő kijelentés, amely után nincs helye ellentmondásnak vagy tétovázásnak. Sokszor nem merjük, nem akarjuk kimondani és felvállalni a zárszót. Legyen szó szituációkról, emberi kapcsolatokról vagy az élet […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. május 28.
Teknős úr ma a Játék Teremtésben betöltött erejéről okítja a vidám porontyokat. Tudjátok van egy híres mondás: „A játék nem játék!” Mert amikor ártó szándékba, meggondolatlanságba, esetleg nyerési függőségbe fordul, az Életetek lehet a tét. Győzelemben és vereségben egyaránt fontos, hogy se az öröm, se a szomorúság ne vigyen túl messzire. Veszíteni is tudni kell. […]
A Lélekolvasó naplója – 2026. május 27.
Nektek a Balaton népének igaznak kell maradnotok. Az emberi Egyedek mindig álarcot viselnek. Ezért nem tudhatjátok, mi tükröződik Róluk. Sokszor megtisztulni, gyógyulni vágynak. Néha elmenekülni Önmaguk elől. Ritkán az élet elvesztését remélik a Hullámsírban. Nyomtalanság, kudarc feloldozását. Ha halljátok a segélykiáltást, mely szívből ered fogjatok Össze. Legyetek megmentői a Vergődőnek. De ezt soha ne egyedül, […]