SEMMIT TEVÉS – Van úgy, hogy a gondok és feszültségek agyonnyomnak minket. Álom állapotunkban, tovább dolgozunk a problémáink lehetséges megoldásán. A lógás, semmittevés egyértelműen elítélt időtöltésnek minősül. Pedig talán a Semmi megélése a legnehezebb.
Kiüresedni, átadni magunkat a felsőbb erőknek. Időtlenül megpihenni. Ahhoz, hogy ezt képesek legyünk átélni, le kell bontanunk magunkban a hamis hasznosság doktrínáját. Leggyakrabban azért teszünk-veszünk a világban, mert dicséretre vágyunk. Fennáll a veszélye, hogy felszínesen elveszünk a részletekben. Túl sok dologba folyunk bele.
Pedig örökérvényű a Védák tanítása, hogy: „Más dolgát végezni veszélyes.” Az igazi szabadság nem percekben, órákban mérhető. A lebegés tisztító állapotában felszabadulunk az időhúrok és az elme szorítása alól. Beleolvadunk környezetünkbe. A feloldódás mámora megvalósulhat bárhol, bármikor. Ha tisztában vagyunk vele, hogy a Semmi Tevése a legtökéletesebb Jelen Lét. Maga a tiszta Meditáció. Az ítélkezés nem a lélek, hanem az elme kiváltsága. Merengeni, belelélegezni. A szeretett személy vonásaiban elveszni. Mert egyetlen ránc is maga a Világ. Ezt az érzést visszük magunkkal, nem a Házat, Bankbetétet.