A Lélekolvasó naplója – 2026. március 27.

„Nincs olyan nap, amely értelmetlen. Minden perc egyszerre örökkévaló és a múlandósága kárhozata. Formál, terel, alakít. Egyetlen kötelességünk, a teljes átélés. Minden a fejlődésről szól. Értünk és általunk nyer értelmet. A kritikus tömeg Mi Magunk voltunk és leszünk.”

A gondolat megosztás formáját ma már sokan, sokféle módon csinálják. Vannak, akik élő személyekkel, mások a mesterséges intelligenciával beszélgetnek. Napjaim nagy részében jó magam is a tőlem segítséget kérőkkel kommunikálok verbálisan és non verbálisan immáron közel húsz éve. Kutatom a test, szellem és lélek összefüggéseit. Vallom, hiszem és élem, hogy a Teremtő és a Tudomány megcáfolva történelmünket; nem egymás ellenfelei, hanem egymásból egymásért születtek, és keletkeznek. 

Számomra az írás és a festészet nem pusztán terápiás módszerek, egy végtelen téren és ideákon kívüli hely dimenziói melyekben eggyé válok a bennem élő Istennel. Egyszerre felkavaró, megnyugtató kifejezési módok. 

Ma hosszú belső gyötrődésekkel teli időszakot követően eldöntöttem, visszatérek a mindennapi alkotáshoz, mely mindig egyszerre gyógyít, old és tanítva gyönyörködtet. Eddig három könyvet írtam, életfejezeteim lezárásaként. Minden soráért megharcoltam. Vívva „porszemnyi” életem karmikus és darmikus bilincseivel.  Az ember akár a mesék hősei próbatételek által edződik. Rátermettségéről az élet leckéinek megírása által ad tanúbizonyságot. Egyetlen vizsga tekintetében sem érdemes megúszásra játszanunk. Mert aki távol marad az gyáva, és ahogyan a mondás tartja ezer halálra lészen kárhoztatva.

Miért éppen ma?

Mert ezen jeles napon ünnepeljük a Színházi világnapot. Jól tudjuk életünk folyamán mindannyian számos szerepeket játszunk, különböző díszletek közt. Sokszor álarcaink ránk égnek, önjáróvá válnak, kifeszítve lelkünket, megbetegítve entrópikus, anyagmivoltú testünket. William Shakespeare: Ahogy tetszik (As You Like It) című vígjátékában úgy fogalmazott: „Színház az egész világ” (All the world’s a stage).  Kétség sem férhet, eme csodálatos drámaíró látnoki képességeihez. 

A tudatlanság fátyla, ismételten ráereszkedett a magát Mindenhatónak tartó emberiségre.