Virág átültetés – „A kitartó emberek azok, akik végül elérik a céljukat. Nem kell állandóan azt gondolni, hogy mi nem vagyunk tehetségesek vagy nem rejlik bennünk semmi különleges. Ha kitűzünk egy célt, és azért elég sokáig kitartóan és találékonyan küzdünk, akkor el fogjuk érni a célunkat. Ebben különbözik az egyik ember és a másik. Az egyik ezt megteszi, a másik pedig csak kesereg.” Szendi Gábor
Vannak az életemben olyan napok amikor legszívesebben mindent rendbe tennénk. Én ezeket kimondottan kedvelem. Nálam általában a Hold ciklusaihoz igazodnak. Ilyenkor a kert és a ház is kiváló terep. A tisztaság, rendezettség egyfajta szimbóluma a bennünk zajló lelki folyamatoknak. A teendők pedig számomra egyfajta meditációs technikák. Az ősz beköszöntével szeretem átültetni a szobanövényeimet. A nyári forróság után igénylik a gondos ápolást, a friss földet az új amforát és a helyet.
Kimondottan jókedvűen indulok hajnaltájt a kedvenc virágboltomba, minden zöldnek saját típusú földet beszerezni. Megszabadítani őket az elhalt levelektől, gyökereiket tiszta talajba helyezni, majd frissítő zuhannyal kényeztetni. Az idei forróságban sokat tűrtek, és most meghálálom nekik a kitartásukat. A párkányok lemosásakor a határokra gondolok. A cserépedények megtisztításakor a gyermekkoromra, amikor Én még palántaként növekedtem. Édesanyámra, aki keramikus művész volt. Az agyag illatára. Mert minden mozzanat, ha tudatos, emlékeztet. Időutazás. Metszéskor a nagypapám szavait hallom. Eddig és ne tovább. Érezd meg az életet. Csak addig.. Nem számolom az órákat.
Virulnak a kedvenceim. Megnyugszom. A tér és benne ők magunk hallhatóan lélegeznek. Felfrissül a lét. Ez nem mese, valóság. Tapasztald meg. Az Én kertem, az én mikrobális kivetülésem.