A Lélekolvasó naplója – 2026. május 2.

Terapeutaként nagyon szeretem és mindig izgatottan várom a több emberrel való találkozást. Legyen ez egy előadás, túra a természetben vagy egy workshop. Mindig izgulok, sokat készülök, hogy minden jelenlévő jól érezze magát.

Tartani a teret számomra szent feladat. A jó házigazda mindig alapja a feloldódásnak. Ezért az összejövetelek alkalmával szívesen főzök; mert a gondoskodó szeretetben feltétel nélkül hiszek. Írásomban most a csoport etológiai szerepei közül a szociális tanulás és kultúrát emelném ki.  A kutatások alapján a csoport tagjai egymástól könnyebben tanulnak, ami elősegíti az alkalmazkodást a környezeti változásokhoz.

Amikor részt veszünk egy-egy számunkra új közegben lévő eseményen kilépünk a megszokottból. Komfortzónánkat, álarcainkat magunk mögött hagyva elmerülhetünk önmagunk tanulmányozásában. A kezdeti félelmek amikor feloldódnak egy csodálatos utazásban lesz részünk. Ami egyszerre szól a feltétel nélküli szeretetből eredő szükségszerű fejlődésünkről és a változásról. A legfontosabb a Türelem. Mert az élethez ez az egy dolog szükséges valójában.