Toxikus kapcsolatok – „Nincs borzasztóbb, mint a gyanú légkörében élni, érezni a ránk tapadó vizsgálódó tekintetekben, mint változik a szeretet félelemmé. Nincs szörnyűbb, mint gyanúsítani azokat, akik közel állnak hozzánk, akiket szívünkbe zártunk. Mérgező miazma a gyanú.” Agatha Christie
Sokszor Jómagam is eltöprengek miként, és hogyan csöppentem-e dekadens világba, vagy éppen saját vérszerinti családomba. Minden kihívás küldetés értékkel bír a fejlődésünk érdekében. Jól lehet, ma már olyan személyek kérdeznek fel, akiket nem én, hanem szeretett szüleim választottak. Azon személyeket, kiket mostohaként megörököltem.
Őseimnek kötelező feladat volt beleragadni az Én vérem szentségének mindenható mementójába. Ezért az én génem, én vérem egyszerre vált átokká és feloldozó igévé. Hol így, hol úgy. Ha mentesíteni kellett egy családtagot azért, ha elítélni bármiért azért. A léleknek itt sohasem volt és sohasem lehetett szerepe. Mindig kellett egy generált konfliktus, kritika és kéretlen tanács, amely aggódást színlelve megmérgezett mindent, ami szerethető.
Nekem is kellett úgy ötven év, hogy pontot tegyek mindennek a végére és meghúzzam a saját határaimat. A harc nemes és indokolt volt. Mert ha a támadás felesleges és túlzó mértékű az elhárítás jogos. A toxikus kapcsolatok olyan párkapcsolati, családi vagy baráti interakciók, amelyekben az egyik vagy mindkét fél érzelmileg, mentálisan, esetleg fizikailag sérül.
Drága Olvasóim! Legyetek résen. Ha bármelyiket felismeritek, gondoljátok végig és fogalmazzátok újra a fennálló kötéseket. tegyetek meg Mindent a békés rendezésért.
Néha csak az idő a legfőbb jó.
Főbb jelei:
- Folyamatos kritika és leértékelés.
- Manipuláció.
- Kontroll és féltékenység.
- Érzelmi hullámvasút: A hatalmas szerelmi vallomások és a rideg elutasítások, büntető hallgatások váltják egymást.
- Energia elszívó hatás: A kapcsolat után folyamatosan kimerültnek, feszültnek vagy bűnösnek érzi magát.
Ha gyakran érzed energiátlannak, védtelennek vagy éppen megalázottnak, bűnösnek, áldozatnak vagy tettesnek Önmagad érdemes elgondolkodni és cselekedni.
Egy válasz
Kedves Emőke! Átüt a sorokon a tapasztalat, a nyílt szívűség, a segíteni akarás és tudás!
Mi idősebb olvasók a leírtakkal azonos véleményen vagyunk, de nehezen tudnánk ezt így megfogalmazni.
Ajánlom (elsősorban, de nem kizárólag)a fiatalabbaknak átgondolni, sok viszontagságot kerülhetnek el, adott esetben megerősíti őket, hogy hihetnek annak amit éreznek, mert van, hogy másokkal is megtörténik, valamint hogy érdemes a valós helyzettel szembenézni, majd így vagy úgy tettekre váltani.Így egy jobban működő életet kaphatnak.Köszönöm az írását Emőke!
Zsuzsa