„A félelem nem ellenség, bár sok spirituális tanító ezt mondja. „A szeretet ellentéte, vagy: „befagyott öröm”. Valójában a félelem az őr, biztonságos helyen tart minket, melyben növekedünk. Még azt is mondhatnánk, hogy a félelem ajándék. Később aztán ahogy növekszünk, a félelmek, melyek egykor védtek, a korlátainkká válnak, és arra vágyunk, hogy megszülessünk. Ez elkerülhetetlenül megtörténik. Bízz most magadban, és így bízni fogsz akkor is, amikor a vágyad arra indít, hogy a régi félelmeiden túlhaladva belépj egy nagyobb, fényesebb birodalomba.” Charles Eisenstein
Mit értünk Félelem alatt? Kilépést lényünk egységességéből. Kiszakadást, iszonyodást, megmagyarázhatatlan bizonytalanságot mely sejtjeinkig hatol.
Feszítő, izzó máskor tompa lüktetést, amely kiszakít a Jelenlét/ Flow állapotából. Impulzívan létező, lényünk immanens részévé váló, sejtéseken vagy tapasztalatokon nyugvó érzés. Mély gyökere az elmúlástól, haláltól és a kiszolgáltatottságtól való félelem. Tanító szándékú, radikális energia.
Örvény.
Amely képes lehúzni a mélybe. Meg kell értened, hogy Óriási tanító. Kijelöli határodat, óvja testi, szellemi és lelki épségedet. Elrettentő volta, óvatossá és megfontolttá tesz. Védő szerepe vitathatatlan. Normális dolog, ha óvakodsz. Mert ha vakmerő vagy akkor elbíztad magad. Aki elbízza magát, az bajban van. Bátor az az ember, aki ellenáll a félelemnek nem pedig az, akiből hiányzik a félelem.
Egy válasz
Szia Emőke!
Igen, valóban védeni akar a félelem. De maga ez az érzés olyan erős tud lenni, hogy az szinte fáj. Nehéz eligazodni ilyenkor, vajon védelmező vagy akadályozó a megjelent félelem. Jó lenne néhány technikát találni, amely segít a tudatalattiban ezeket feloldani.
Szeretettel:Ildi